1. Egy lövésen áll az élet

Már régen vége, de még mindig a támadáson futkosnak a gondolataim. Az én hibám az egész. Én tehetek arról, hogy a katonáim a halálukat lelték. Mindeddig senki nem beszélt a történtekről. Féltünk, vagy talán nem tudtuk feldolgozni a történteket. A második családunkat is elvesztettük. Talán már az igaziakat is. Ahogy otthonunk sincs már többé . A bázisnak is annyi. Mindent elleptek a lények. Minden napunk csak szenvedés. Sem étel, sem ital nem volt nálunk annyi. Már második napja sodródtunk a tengeren. Minden nappal hideg és csöndes volt. Ahogy ez az éjszaka is. Egy újabb éjszaka, de most valamivel másabb. Mert felhozódtak a történtek a túlélőim között . Egy icipici csónakban ültünk mind a 7-en és vártuk a kegyetlen halált. Azt a szörnyű fájdalmat ami enyhíti a jelenlegi kínainkat.
-A százados mindent megtett, hogy túlélhessük, mégis a Hadnagy élte túl, és nem a százados. Láttam, ahogy a hadnagy direkt nem segített rajta...-suttogta az egyik katona a mellette fagyoskodó társának. Pont velem helyezkedtek el, de muszáj volt úgy tennem, mintha nem hallottam volna a férfi megjegyzését, és nem láttam volna gúnyos, lenéző grimaszukat. De végülis...akármennyire is gyenge vagyok, nem hagyhatom, hogy megalázzanak. Én vagyok a vezetőjük, Én Spark hadnagy, aki eljuttatta őket idáig. Nem hagyhatom ezt a viselkedést következmény nélkül. 
-Katona! Felállni! Tisztelegj! -ordítottam a csendes éjszakába szavaimat. 
-Mégis mi értelme ennek a színészkedésnek?-szólalt meg a velem szemben ülő férfi. 
A fegyvert elsütöttem. Egy hangos lövés kíséretében távozott a lélek a férfi testéből. A hulla belefordult a tengerbe. A víz egy nagy csobbanással felcsapódott a kicsike facsónakunkba. Mindenki dermedten hallgatta ideges szuszogásomat és közben a lábuk alatt elhelyezkedő fát nézték. Meg sem mertek moccanni, mígnem végig céloztam a fegyverrel minden emberen. Akkor már egy kisebb remegés átjárta éheztetett testüket. Nem volt szándéko mégegy golyót elereszteni, de mutatnom kellett ki is vagyok én. Donna Spark Hadnagy. Az egyetlen női vezető Hildrya egész központjában és területén ....
Immáron csak 6-an eveztünk az icipici csónakban a part felé.