2019. 11. 09. -11.30. -2020. 03. 16.
Martina színe
Ben színe 
Rendőr színe 
Mentős színe 
Szülők színe
Oliwer színe 
Morgan színe

18. Csak éljék túl! 

Teljesen ledermedtem ,de nem hagyhattam annyiban ezt az egészet . Sokkos állapotban nyúltam a telefonom után . Ben megelőzött , sírva és remegő kezekkel beszélt a mentősökkel . Amint letette apjához futott . Oldalra fordította és a nyelvét kihúzta a szájából . Lélegeztesd ! -Kiáltott rám Ben . -De én ... Nem tudom .. Megpróbáltam a lehető legjobb tudásom szerint újraéleszteni a férfit . A mellkasát nyomkodtam könnyezve . Megfogtam a csuklóját . Éreztem ,hogy a vér pumpálódik . -Folytasd !!! -Nagy erőfeszítés kellett ,hogy ne adjam fel .
     A mentők kiértek és azonnal hordágyra fektették Morgant , míg az újraélesztőt beizzították és a szívéhez tették . Közben a rendőrség is kiérkezett . Ledermedtem néztem ahogy a mentősök próbálkoznak Morganan . A kezem a szám előtt volt , sírtam és nem tudtam mi folyik körülöttem  . - Jöjjön innen kisasszony ! Hallja ? Ne maradjon itt tovább ! -Keservesen sírtam míg az egyik talpraesett rendőr hátulról átkarolt és elvezetett a tett helyszínéről . -Jöjjön velem ! -követtem a higgadt férfit . -Most egyszerű kérdéseket fogunk önnek feltenni . Ne ijedjen meg , nem szeretnénk rosszat senkinek ! Leültetett magával szemben a kanapén . -Hol volt ön mikor a baleset történt ? -Én ....én -Hol van Benjamin ? - Jelenleg a mentősök segítségére van szüksége . De őt is ugyan így ki fogjuk hallgatni . Nem mondhatok semmit hogyan történt . Nem fogom Bent bajba keverni . - Kisasszony , nyugodjon le ,és próbálja meg higgadtan elmondani ,hogy ön mit tapasztalt . Csak ránéztem a határozott emberre . -Joga van hallgatni , tudja ? De így nem jutunk előrébb , csak azért vagyunk ,hogy a jót szolgáljuk . -Újabb csend kerekedett . - Akkor hallgat ....de a végére fogunk járni a dolognak .... A jegyzetelő nő és James-a rendőr felálltak -de bármikor tehet vallomást , vagy ha segíteni szeretné a munkánkat, akkor megtalál minket . Kimentem és megláttam ahogy a jajjgató fiút próbálják felállítani a földről . Újabb könnyzáport eresztettem ,de volt bennem annyi erő ,hogy odamenjek hozzájuk . - Mi van Morgannal ? - Szerencsére lélegzik , de hosszú folyamat lesz a felépülése .Kómába esett ,emiatt bent kell tartanunk a kórházban  . Újabb kést szúrtak belém . Nem tudtam elhinni ,hogy ez történik velünk . -Minden rendben lesz ... Ön jól van ? Szeretné ,ha megvizsgálnánk ? - Nem ,köszönöm jól vagyok ..már amennyire ilyenkor jól lehet lenni ... -Benjamin felállt és megölelt . erősen , éreztem a fájdalmát . Szájon csókolt majd a fülembe súgta, hogy :,,Sajnálom"  .Nem értettem ezzel mit akar ,de elkezdett futni egyenesen a konyháig . Utána szaladtam ,de már késő volt .....
Benjamin mélyen elvágta az ereit , a vér óriási tócsákban folyt el a csempén .... Úgy éreztem ott fogok megőrülni .... A hegyes és éles kést a mellkasához szorította . A mentősök közeledtek felé . - Menjenek innen ...Menjenek innen vagy magamba szúrom !!! - Ne ..Ben ! Ne tedd ezt velem ! Odaakartam menni ,de James visszahúzott . - Benjamin ! Álljon meg , és adja ide a kést ! Ez nem megoldás !! El fog vérezni , csak adja át . -James előre lépett egyet és kinyújtotta a kezét , míg a másikkal engem állított meg ,hogy közelebb ne menjek . - Ben , kérlek !! Ne tedd ez ..velünk ...Ne csináld!-siránkoztam tovább . A srác rám nézett majd a szeme kezdett lecsukódni , a kést elengedte majd az erő elhagyta és a földre zuhant nagy koppanással csak a kés zörejét hallottam... - Gyorsan , siessenek !-kiáltott a rendőr a mentősöknek  . Odarohantam a vérben úszó sráchoz és a fejét a térdemre tettem . -Ne hagyj itt .....kérlek ..nem akarom ! -rángatást éreztem és hogy sokan kiabálnak . Elvitték előlem Bent .... -Elvitték előlem . - Csak sok vért vesztett , elájult , minden rendben lesz ... -Mennyiszer hallottam ma már ezt ...-kárörvendően mosolyogtam . 
-Erőszak nyomai vannak a testen ...-súgta oda egy mentős Jamesnek . A férfi csodálkozva nézett a nőre ,majd rám . - Martina Stoessel , ön gyanúsított ..Jöjjön velünk a rendőrségre ! - Miért ? Mit tettem ? -Azt majd nekünk kell kérdeznünk öntől . Szülei ?? Adja ide az igazolványát ! - Odaadtam ,majd egy alapos vizsgálás után megszólalt .  -Martin Stoessel a te apád ?! -remegni kezdtem és a homlokomhoz kaptam a tenyerem. - Nem hiába ... öröklődik az erőszak  - mondta a mellette lévő jegyzőnőnek aki elmosolyodott . Nekem ez nem tetszett . Legszívesebben kiadtam volna rajta a dühömet ,de nem akartam ennél nagyobb bajt . Az anyját is behívjuk maga mellé ,mivel még Ön nem  nagykorú . Beletörődtem ebbe az egészbe . Nem vagyok tettes ....az nem én vagyok ....hanem a szerelmem ... 
  Egy rövid utazás után már a kihallgató szobában találtam magam . -Kössük rá Önt a hazugságvizsgálóra, vagy magától is igazat fog mondani ? - Mindent elmondok.... 
Belefogtam a legelején . -Azt már bizonyára tudják ,hogy anyám Morgannal csalta apámat ,de egy idő után ezt megunta ,így Morgan mindig is bosszút akart állt a családomon ... -közben egy újabb alak jegyzetelt . - De az a csávó megerőszakolt ...-tört ki belőlem egy erős sírással .-Hogyan ? Minden egyes részlet fontos , mesélje el hogyan történt . Folytassa onnan ahonnan elkezdte ,de előtte kell ide a vizsgáló is . -Miért nem hisz nekem ? Vannak rá bizonyítékaim . - Elsőnek mondja el mi történt .. -Szóval ... Be kellett hogy fogadjanak ,mert anyám az új barátjával van ...Aztán már régebb óta próbálkozik ,de mindig lelöktem magamról ... Végül annyira tehetetlennek éreztem magam ,hogy hülyeségnek gondoltam ,hogy ellenkezzek . Egy kékes színű gyógyszernek kinéző dolgot nyeletett le velem . Aztán semmire nem emlékeztem . Reggel mikor felkeltem azt hittem hogy minden csak álom volt,de megtaláltam ezt a cetlit a tükrömre ragasztva . -odaadtam a sárga papírt a rendőrnek aki azonnal egy kisebb összezárható zacskóba helyezte . Addig nézze meg ,hogy ez kinek az írása , mondta a mellette ülőnek . - Ez után emlékeztem néhány dologra . Arra például ,hogy Bennek is kiabáltam ,de azt mondta rá Morgan ,hogy mással van elfoglalva . Végül is igaza volt .. A fiához bérelt egy nőt aki addig a sráccal foglalkozott . Szóval ... ott tartottam ,hogy haza akartam menni ,de láttam ahogy Benjamin sír , azt hittem amiatt a videó miatt amit nekem is elküldött az *****--de nem. Megmutatta ,hogy vele mi történt aznap este . Aztán azt is hogy én mit tettem aznap egy videóban.... - Azt a videót ...Mi is láthatnánk ? -nem akartam senkinek sem mutogatni ,de tudtam ,hogy ez lesz az ártatlanságunk kulcsa . Elővettem a telefonomat és hanggal lejátszottam a videót . Fájt hallgatni , ez nem lehetek én .... - Jó , ez kivizsgáltassuk ,ahogy Önt is . Meg kell arról bizonyosodnunk ,hogy tényleg drog került a szervezetébe , és hogy vannak-e erőszak nyomai ... Ha azt a drogot vette be amire gondolunk akkor az a szer a vérében fog keringetni még 48 órán keresztül ,de nincs vesztegetni való időnk . Még csak arra lennék kíváncsi ,hogy Ön mit tett Morgannal bosszúból? - Nem én tettem ...Ránézett a hazugságvizsgálóra és zöldet világított, majd a jegyzetelőre és nonverbálisan kommunikáltak .. Akkor hogy történt ? Hallgathat ,de hazudnia nem kell . - Akkor inkább hallgatok . - Meg vannak a további gyanúsítottak is . Most már elmehet . Majd értesítjük a fejleményekről .Ügyes volt és kitartás .... Kimentem az ajtón . A túloldalt megláttam Matteot és anyámat . A hányinger kerülgetett . - Kicsim! -futott hozzám Lily . -Ugye nem te voltál ? Nyugtass meg ! Ugye nem ? Összeszorult gyomorral néztem rá a gerinctelen nőre . El akartam rohanni ,de Matteo visszarántott . - Normálisan közöld anyáddal a történteket Tina ! - Nem vagy az apám ! -ja bocs , mégis ... - Figyelj drágám ,ma jöjj át hozzánk és beszéljük meg ! Fontos vagy nekem ! -Elrántottam a kezem előlük és sietősen trappoltam le a lépcsőn .-Szeretlek ..-kiáltott utánam Lily . Becsaptam a bejárat ajtaját és fogalmam sem volt hova mehetnék . Bennel nem tudom mi van , hol van és egyáltalán mit csinál és érez most .... Be kell mennem hozzá a kórházba ! 
   A legközelebbi villamosra felszálltam ,pénz és bérlet nélkül . Az ellenőr éppen felém közeledett ,de nem volt közeli megálló . A bliccelés sikertelen lesz-gondoltam . Éreztem hogy a jegyvizsgáló rosszallóan vizslat engem . Nem néztem rá , helyette a plafont bámultam ,majd erőteljesen megköszörülte a torkát , ezzel próbálta észleltetni velem ,hogy a jegyemet kéri .
-Tegye már meg hogy rám figyel ! Mutasson fel egy jegyet, ha éppen van mit ..!
Ránéztem és sajnáltatós fejjel mondtam ki hogy nincs mit felmutatnom . 
-Sejtettem , személyit kérek ! 
-Az sincs nálam ,de ,de már le is szállok !! -Miről beszélsz , már itt is vagyok ! Itt a jegyed is , ne haragudj ,hogy ennyi időmbe telt mire átverekedem a tömegen , már itt is a jegyed amit mondtál ,hogy vegyek meg neked !! -egy ismerős arc mentett ki a pácból . A menetjegyeket a férfinek adta ,majd rám kacsintott egy széles mosollyal . - Honnan van több jegyed ?-súgtam oda Oliwernek . -Mindig több van nálam ,de nem ez a kérdés . Jól vagy ?-érintette ,meg közben az arcomat Wer . Annyira megnyugtató volt ,hogy nem kell egyedül lennem . Sajnálok minden percet amit nélküle töltöttem . Lehet, hogy nem illünk össze, mint egy pár, de nagyon kedvelem őt . Annyira pozitív folyton, és jelenleg egy támaszra van szükségem . Válasz nélkül átöleltem és a mellkasára hajtottam a fejem ,míg a srác a hajamba túrt és mélyen beszívta az illatomat . -Minden rendben lesz hercegnő! Ránéztem majd letöröltem a könnyeimet . Újra az a szó amit egymásnak mondtunk . Egyszerűen nem lehet átsiklani a múlton . Nem értettem hogy eddig hogyan tudtam kiszeretni belőle . Talán mert nem is szerettem igazán ,de mégis ő volt az első , és az első is marad ... - Hagyjuk ezt a témát , ha kedved tartja majd elmeséled , oké? -Elkísérsz ? -tudom, hogy Ben nem akarja Oliwert a közelemben látni, de nem fog menni ,hogy egyedül vészeljem át ezt az egészet . -Végig melletted leszek, ha kell . Szomorkásan mosolygott és megszorította a kezemet . 
   Pár percnyi utazás után leszálltunk a helyi kórház bejáratánál . Nagy levegőt vettem és beléptem a kapun . A recepción elmondták merre találom a keresett személyt . Lifttel vezetett fel az út . A szoba ajtaján megláttam Benjaim nevét és egy halk kopogtatás után beléptem Oliwerrel együtt a helyiségbe . Áthatott a bűn a szobán . Remegő hangszalaggal szólítottam meg a félkómában fekvő fiút , akinek az arcán fagy ült . Óvatosan érintettem meg a tenyerét, de a gondolat, hogy ő egy pszichopata ott játszott velem . Mérgezetten bámultam a karjából lógó zsinórokat és még mindig nem tudtam elhinni, hogy ez történik velünk . Egyszerűen csak fel akartam adni ... Nem akartam azt, hogy végtelen gond árassza el a napjaimat . A halál egyfajta megnyugvás, egy örök álom, egy boldogság , és az ahol nincs többé rossz nap ....semmilyen nap nincs . Maga az üresség , és az üresség jó ....Mert nincs sírás, se vigadalom...Most épp csak vagyok..Az élet és a halál között lebegek . Csak egy lépés választ el a halottak gyönyörű oltárától ...-Apám hogy van ? -ijedten pillantottam fel . - Nem tudom, én csak hozzád jöttem . - Akkor keresd meg őt , kérlek ! És mondd el mi van vele ! Ezt az egyet kérem tőled ... Félve felálltam ,de eleget akartam tenni a kérésének . Elindultam a korszoba felé, ahhoz az emberhez aki tönkre akarta tenni az életemet . Az orvosok pont az ő ajtaja előtt beszélgettek . - Be szeretne menni ? -kérdezték tőlem . Megráztam a fejem és kinyitották előttem az ajtót . Oliwerről megfeledkeztem . Nem tudom,hogy hol lehet . Hirtelen megijedtem, mert nem volt mellettem. Aztán újabb sokk ért . Lélegeztető gépre volt kapcsolva a férfi és a nyaka körül gipsz helyezkedett el . Épp aludt . Nem mertem őt megközelíteni . Főleg úgy, hogy tudtam, mi hoztuk erre a sorsra . Mégis közelebb léptem hozzá . Megláttam a zúzódott fejét . -Morgan-suttogtam oda neki . Lassan nyitotta fel a szemét a férfi . Az ágyát felemelte,hogy jobban lásson . - Ohh...Tina, tűnj el innen, szépen kérlek ..-mondta gyengéd hangon . -Veszélyes vagyok számodra . Ezek után is meglátogatsz? -Igazából...Ben miatt . Azt mondta keresselek meg ... - Nem tudom ki ő ...Nem ismerem , és nem is fogom . - Hiszen aggódik érted . - Nem számít....Már semmi nem számít . Ránéztem és fogalmam sem volt, hogy ez a férfi miért akart bárkinek is rosszat . Annyira értelmesnek tűnik . -Gondterheltnek tűnsz . -Mivel az is vagyok . -Miért ? Tudom , tönkretettem ,de hidd el . Van még esélyed . Több esélyed van mint nekem,vagy a srácnak aki megpróbálta megölni az apját . Annyi,hogy felejtsd el az egészet és lépj ki az életünkből . - Nem fogok , ennyi év után  - Hidd el , neked ez lenne a legjobb . - Nem ! Nem véletlenül nem hagytalak még magatokra . Csak valld be , szükséged van rám !-nem gondoltam át amit mondtam . Két értelmű volt ,de nem akartam hogy félre értse . - Hát hogy ne lenne ? Tina, hidd el nem vagyok rossz ember . Viszont a közeledben ....- Megráztam a fejem és nem hagytam, hogy végig mondja, magára hagytam. Amint kiléptem a kórteremből erős megnyugvás járt át . Siettem is vissza Benjaminhoz, hogy elújságoljam neki, milyen szavakkal illetett a vérszerinti apja . Bekopogtam a szobába és Oliwer hangja tessékelt be. Benyitottam és megláttam ahogy a két fiú mosolyogva kommunikál egymással .-Voltál apámnál? -hallatszott a kérdés a sérült fiú felől. Nem tudtam, hogy hazudjak-e a srác érdekében, vagy mondjam el az igazat . - Voltam...mondtam halk hangon . -És ? Mit mondott ? -Azt, hogy hamarosan rendbe jön minden .-inkább hazug szavakat állítottam. Nem akartam még több terhet senkinek sem. - Remélem, hogy ez tényleg így lesz. -Én is, és remélem minél előbb felépülsz . Mosolyogtam kínok között, majd megérintettem a karját . Kopogás zavart meg minket . -Mrs. Stoessel ! A látogatási idejük lejárt . A betegnek pihenésre van szüksége . Egy utolsó puszit nyomtam Ben arcára majd Oliwerhez közel távoztam a kórházból is. Az utcán nem néztem az emberekre . A jövőn gondolkodtam, és azon, hogy a mai napot hol fogom tölteni . Nem akarok az anyámra nézni . Nem akarok abban a házban se lenni ahol a bűntény történt . Egyszerűen csak magam akarok lenni egy elhagyatott helyen, a magánnyal kézen fogva . - Figyelj! Tina ! -állított meg Wer . - Tudom ,hogy ez az időszak nehéz neked, de próbálj kicsit pozitív lenni . Én itt leszek, hogy legalább pár percre kiszakadj a gondokból . Mit szeretnél csinálni ? -mosolygott rám a srác . -Igazából...semmit . -Ne legyél lehangolva ! Meglásd, hogy jól fogunk szórakozni! Pár lépést tett és egy kávézóba lépett be velem . -Mit akarsz itt csinálni ? -Először is , rendelünk enni . Aztán egy kevés alkoholt is leküldünk . Aztán bármi mást is csinálhatunk . - Az én engedélyem nem kell ehhez ? -Nem ! Ha akarod, ha nem, akkor is programjaink lesznek . Csak még egyelőre nem tudom, hogy mik . -kuncogott Wer . -Én szivesen tervezek veled programokat, csak ...-Nincs csak ! Velem leszel ..Ugye tudod hogy egy pár nappal ezelőtt mennyire fel tudtalak vidítani ?
Visszaemlékeztem mindenre . Egyszerűen  rosszul bántam Oliwerrel és ő mégis próbál most nekem segíteni . Mégsem szeretném  magára hagyni a Bent és az apját . Nem fogom tagadni , egyszerűen nem akarom őket bajba keverni . Tudom, hogyha feljelenteném Morgant akkor a fia enyhébb büntetést kapna, de nincs szívem senki ellen ilyen rosszat tenni . 

   Pár eltelt lazítós óra múlva Oliwer és én sétálni keztünk . Felvetettük azt az ötletet, hogy mi lenne ha valamelyikőnknél filmeznénk . A gond annyi volt, hogy Oliwer nagyapja alkoholista én pedig nem szeretnék Matteoval és az anyámnak nem nevezhető nőszeméllyel találkozni . 
- De nem lesz baj ! -erőltette mégis Wer, hogy menjünk az én anyámhoz . 
Végül beleegyeztem . Nem volt könnyű ,de ideje megmondanom amit gondolok . 
Amikor ahhoz a házhoz értünk ahol felnőttem elfogott a sírás és a félelem . 
- Nyugalom!-érintette meg a vállam Oliwer . -Csak vágd oda nekik, hogy mit gondolsz . Egyszer túl kell ezt élned . Meg kell tenned. 
  Nem bírtam ki. Az idegesség átjárta a testemet. Ha most Oliwerrel maradok meg kell tapasztalnia a betegséget... Azt hogy igazán beteg vagyok....

  Kellemetlenül éreztem magam a társaságában, ezért faképnél hagytam. Könnyes szemmel jártam át az utcát, és szaladtam el tőle minden magyarázat nélkül. Nekem már nem megy tovább élni...