16.Furcsa kapcsolatok

2018. 07. 22. -08. 06. - 08. 21.-08. 25. 
Megjegyzés : A rész vége elég erőszakos lett . Még én is reszkettem az írása közben :D De ettől függetlenül nekem tetszik . Ti hogy vagytok vele ? 

Matteo színe 

Tina színe

Lily, Martina anyjának színe 

Martina apjának színe (Martin színe)

Morgan színe(Ben apja)

Benjamin színe 

Felébredve észrevettem ,hogy már otthon vagyok . Tegnap hazajöttem . Nem akartam zavarni , és jobbnak láttam ,ha hazajövök . Egy szolid sminket készítettem magamnak miután 10 órakor lezuhanyoztam . 

A tegnapra tudtam csak gondolni . Folyton újrajátszottam a történteket a gondolataimban . Most tényleg boldog voltam . Leszaladtam a konyhába és láttam ahogy Matteo áll . - Jobban vagy ? -kérdeztem tőle őszintén .- Hát..próbálkozom . Te hogy vagy ? Milyen volt a tegnap estéd ? - Őszintén válaszoljak ,vagy felszínesen ? - Szeretem ha őszinte valaki ... - Hát irtózatosan jó volt .- Majd kiugrasz a bőrödből . Mi történt ? - mosolygott rám a fiú . - Egy huncut mosoly kíséretében megfogtam a vállát és a fülébe akartam súgni amikor anya félbeszakított minket . - Mit mondtam én ? Hát nem megmondtam ,hogy hozzád ez a tünemény illik ?! -Odajött Mettohoz - akitől én azóta eltávolodtam-és megcsípte az arcát . - Anya ! Nincs köztünk semmit !! - Nem kell elhitetned velem ,hogy nincs . Matteo beszélt velem a csókotokról . - Mi ?! Hirtelen beugrott a kép arról az éjszakáról . Amikor hazajöttem és aggódtak értem . Amikor visszacsókoltam ,és rögtök el is aludt . Azt hittem jelentéktelen marad ez az eset . - Lily ! Megkértem ,hogy ne beszéljen erről Tinával . -  Nem mindegy ?! Ő is ott volt mikor csókolóztatok . - De mi nem csókolóztunk ! Anyám rám nézett és huncutul bólogatni kezdett . - Nem is tudom mikor lettetek ilyen jóba Matteoval , anya ! - Miért ne lehetnének ?! ... nem szóltam semmit ,csak belekortyoltam a kávémba. Csend volt . Nem mertem Matteora nézni . Helyette anyámat vizslattam bosszús tekintettel . Miért kellett ezt megemlítenie ? Végül Matteo törte meg a csendet . : - Lily ! Igazából .... Tényleg jelentéktelen volt az egész . Ráadásul semmi érzelem nem volt benne . Tina , nem akartam kiteregetni a "magánéletünket" ,csak ..- Nem kell többet mondanod , tudom . Megtörtént , és ha már így van  nem fogom azt mondani ,hogy ne említsd meg senkinek . De Matteo .. kérlek ! Pont az anyámmal beszélsz rólam ? - Miért ? Mit nem tudok még rólad ?!! A tegnap estén történtekre gondoltam és akaratlanul is elpirulva mosolyogtam . - Amúgy ... Ben apja hívott . - Mit mondott ??? - dülledt szemekkel néztem apámra aki pizsamában sétált le közben a lépcsőn , a telefonjával a kezében . - Tina !! Nem mertem megszólalni sem . Most aztán óriási bajban vagyok . - Azt mondta ott hagytad a bugyidat és menj érte ! Aztán letette . Mivel magyarázod ezt ?? - Kislányom ! Hát nem öreg ő hozzád ?! - De ..én .. - Milyen de ?! Most hívott ...Soha nem gondoltam volna ezt rólad ! - Fel akartam rohanni a szobámba ,de mikor a lépcsőnél jártam apám megrántotta a karom és kényszerített ,hogy a szemébe nézzek . - Az én Tinám ?! Az a lány aki mindig szín jeles tanuló volt ? Aki a tisztelet élje , a szabályok betartója ? Pont te ?! Apád lehetne ! - Nem csináltam vele semmit ! - Nem ? Akkor miért hagytad ott azt a nyamvadt fehérneműt ?! Elengedett és én szavak nélkül mentem fel a szobámba . Matteo utánam akart jönni ,de apám őt is megállította . - Hagyd ! Had gondolkozzon ,hogy mekkora szégyen ez ! Bűnhődjön . Bezárkóztam ,de még így sem nyomta el apám üvöltöző hangját . - Tiszta szégyen ! Tiszta csalódás ! Apja lehetne , erre lefekszik vele ! Ez nem az én lányom , egy ribanc ne legyen az én lányom ! - Kicsim , nyugodj le ! Nem csak az ő hibája , Morgannak is lehetett volna annyi agya ,hogy egy kislánnyal nem tesz ilyet . - De ő a lányom! Engem nem érdekel Morgan ! A lányomnak azt hittem ennél több agya van ! -Nem bírtam sírás nélkül megállni . Ahogy a saját szülőapám így beszél rólam , egyenesen a szívemig hatolt . Én nem Morgannal voltam ,de ha esetleg vele vagyok . Neki mi köze hozzá ? És inkább támogatna ,minthogy földre tipor .- Szerencse ,hogy nem basztam pofán ! - Hogy beszélsz ? - Miért ? Igazán megérdemelné ! Ezek után ? nekem nem a lányom !- Azért csak a lányod .. - Neked nem rossz hogy ilyet tett ? - De , de .. Attól még , lehet van rá jó oka . Lehet kényszerítette rá az a pedofil! ... Kopogást hallottam az ajtóm mögül . Nem engedtem be . - Tina ! - Matteo volt . Felálltam és beengedtem . Meglátott és leültünk az ágyamra . Nem mondott semmit , csak hallgatta ahogy apám még mindig káromkodik . - Tényleg Morgannal voltál ? - Nem ... - Akkor ? Miért hagyod ,hogy így beszéljenek rólad ? - Mert az jobban fájna ,hogy elmondanám az igazat . - Mi az igazság? Bennem bízhatsz . - Teo támogatóan a vállamra helyezte a kezét . - Bennel voltam .... - Bennel ?! Könnyes szemekkel bólogattam . - Akkor mondd hát el ! - Minek ? Azért is ugyan úgy leszidnak . - De legalább őszinte vagy ! 
Matteo rábeszélt . Együtt sétáltunk le a szüleimhez . Teo közben a hátamat fogta . - Minek hoztad le ezt a semmirekellőt ? - Csak ... - Nem érdekel ! - Legalább hallgassa meg az igazságot , kérem ! - Apa , én nem voltam soha Morgannal ...Bennel ... - Matteora néztem aki bátorítóan bólogatott . - Mi van Bennel ? - Vele volt mindez ..Morgan csak tudott a dologról , és tudom ,hogy azért hívott téged ,hogy ideges legyél . Hogy aztán ez legyen . - Miért tenne ilyet ? - Mert ...neki . Anyám rám nézett és tudtam mire gondol . Nem engedte ,hogy elmondjam a titkot . Tudtam mindenről . Anyám és Morgan közt régebben viszony volt . Én csak véletlen láttam meg őket ,de megígértette velem ,hogy soha ne mondjam el senkinek . Nem is tettem ,de talán most már felszínre kéne hoznunk . Akkor nem rám koncentrálna apám ,de azt meg nem akarom ,hogy elváljanak . Hagytam és kiálltam magamért . - Tudod , nem érdekel . Az sem érdekel ,ha emiatt kitagadsz ... Nem voltam és soha nem is leszek azzal a köcsöggel !  Kisétáltam az udvarra és leültem a fűbe . Tépkedtem a zöld kis csomókat . Valaki hátulról átölelt . -Köszönöm ,hogy nem mondtad el a dolgot ! - súgta a fülembe anyám . - Bátor voltál ,hogy elmondtad az igazat ! - Nem szóltam semmit ,csak levettem anyám kezét a vállamról . A szemébe néztem és bólogattam . - Tudod ... te nem vagy bátor .. Egyáltalán nem .. Miért titkolod még mindig az érzéseidet ? - Amikor azt hittem ,hogy tényleg lefeküdtél Morgannal, azt hittem azért tenne ,mert megmondtam neki ,hogy nem lehet köztünk semmi ,hogy bosszút álljon . - Szégyenlem ,hogy a legjobb barátom apjával vagy .... - Már azt hiszem ez több ,mint barátság . - Erős visszavágás volt tőle . Felállt és magabiztos tekintettel elment . Miután kitomboltam magam én is követtem őt . Bementem és egészen közel találtam anyámat Matteohoz . Nem kételkedtem ,de láttam ahogy teljes rémületben voltak . Úgy tettem mintha semmit nem láttam volna . Felmentem a szobámba és elkészültem Elvinia partyjára . Ben elém jött . Nem akartam vele találkozni a nagy veszekedés után . Oliwerrel meg pláne nem ,de muszáj volt . Nélkülük nem mehetek a partyra . 

      Egy napja értem haza ... Teljesen lefárasztott az egész buli . Nem hittem sokszor a szememnek mikor Elviniát és a barátját láttam . Azt hiszem legtöbbször bámultam őket . Nem hittem ,hogy Jack tényleg szereti Elt . Ő nem olyan srácnak látszott ... De jó szíve van . Segített elfelejtenem az itthoni veszekedést . Teljesen igaza volt mikor azt mondta hogy csak legyek boldog . Más szemléletem lett . Nem érdekelt sem apám , sem anyám és főleg nem Morgan . Bent szeretem és ehhez senkinek semmi köze . Én életem , én döntéseim . Jól érzem magam ,de mégis annyira  lelkiismeret furdalásom van . Amióta láttam csak Ő jár a fejemben . Ő , és hiába tudom ,hogy nem lehet az enyém ,de egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből . Szükségem van rá . Ahogy neki is rám . Láttam ahogy rám nézett . Láttam ahogy kíván . De nem gondolhatok rá ... Azt nem lehet .... - Nem jössz ? Annyira megijedtem ,hogy a kezeimet a mellkasom elé tettem . - Min gondolkodtál ? - Semmin, semmin ...  Fogtam a táskám és elindultam Matteoval az orvosához . Megkért rá ,hogy kísérjem el . Elindultunk az utcán . Nem beszéltünk . Matteot valaki folyton hívta .  Már harmadjára csörgött a telefonja amikor megkértem ,hogy vegye fel . Szomorú pillantást vettem rám és rányomott a zöld kis gombra . Nem hallottam kivel beszél . - Most nem lehet .... Kérlek .. Meg még úgyis találkozunk . Letette és zavarban volt . - Ki volt az ? - Nem fontos ... Odaértünk az orvoshoz . Kint megvártam . Amikor kitért mosolygott . Haza vettük az irányt . - És te hogy vagy ? Szoktatok még Bennel találkozni ?- Tudod ...neked már volt olyan érzésed ,hogy valakit megláttál , alig ismerted és csak úgy érezted ,hogy tetszik neked ? -Öhhm ... én .... Tina . Nem értem miért nem válaszolt. Mostanában furcsa a srác . - Én nem tudom mire gondolsz . Nagyon zavarban volt , mintha valamit titkolna . Az előbbi hívásaira gondoltam . - Most azon a valakin jár a fejed aki az előbb hívott ? - Mert ? Te tudsz róla ? - Miről ? - Jah ! Semmi ... semmi - Tudod ,hogy nekem elmondhatod .. Matteo nem válaszolt csak előrement én pedig követtem őt. Sejthettem mi lehet a titkolnivalója ,de nem akartam meggyanúsítani semmivel sem .Mikor hazaértünk senki nem volt otthon . Matteo feszülten öntött magának inni ,miközben én néztem őt . Sóhajtott majd idegesen felém pillantva kérdezte azt ,hogy mit akarok tudni . - Szóval elmondod ,ki a szerencsés ? A fiú elmosolyodott és belekortyolt az italába . - Nincs semmilyen szerencsés . - Ne nézz már hülyének ! Tudom ,hogy titok . Nekem is van egy titkom ami már napok óta bánt ,de nem oszthatom meg senkivel sem . Tegyük meg most , ha én elmondom , akkor te is . - Mondd! - Háth... az esetre gondoltam ami felhevítette a testemet . - Nem tudom hogy kezdjem el .. - Csak mondd ki! Összeszorítottam az állkapcsomat majd nagy levegőt vettem . - Nah?! Gyorsan és alig hallhatóan mondtam ki a legrosszabb , egyszerre legjobb érzést adó titkomat . - Tudod , nem számít . - Nem számít ? Dehát ! - Csak egyszerűen nem számít .. az a múlt . Meg , lehet hogy megtetted ,de amíg senki nem tud róla addig semmi baj nem történhet . - Nem bírom ki ,hogy aztán így együtt lássam őket . Az a fiú nem hozzá való , átverte . Méghozzá miattam . - De nem tudhatod ,hogy igazából mit is érezhet , mit jelentett neki az az egész . - Nem is érdekel ,hogy mit érez ,de nem verje át a lányt , érted ? Matteo bólogatott . - Nah és te ? Mi a titkod ? -Az én titkom ? - Milyen titkod ? - Az ajtó erőteljesen becsapódott és anyám kabátban és a táskájával hevesen futott felénk . Idegesen zihálva dobta le a táskáját és a kifejezésemet figyelte . Miről beszélgettetek ? Matteóra néztem aki teljes zavarban dobolni kezdett a lábával . -Nagyon gyanús vagy anya . Mi volt ez a rohanás ? - Mi a gyanús ? Nem lehet megkérdezni hogy miről beszéltetek ?! Ne idegesíts fel ! Tüstént tűnj a szemem elől és ki ne gyere a szobádból ! - Dehát szart se csináltam ! - Hogy a g*cibe beszélsz ???! - De te még rosszabbat mondtál ! - Mert én felnőtt vagyok , azt csinálok amit akarok , azzal vagyok akivel akarok , azt mondok amit akarok , és én parancsolok neked , nem pedig te nekem ,szóval menj innen ! A fejemet fogva rohantam fel a lépcsőn és csaptam be az ajtót . Idegességemben beleütöttem a falamba amiről leperegett a festék .Most már szinte egyenesen biztos voltam abban ,hogy anyámnak megint van valakije . Morgan elég gyanús volt ,hogy tényleg felhívta apámat egy hülyeséggel . Lehetséges hogy újrakezdődött a kapcsoltuk . Beszélnem kell Bennel . Amint csörgettem a számot azonnal fel is vette . - Szia . - Szia Ben ! Valami furcsát észleltem újra anyámon ... - Gondolod hogy.... ? - Nem tudom igazából ...- Az nem lehet , apám ma más nővel ment el randizni . - Attól még kavarhatnak . - Mindenesetre remélem ,hogy nem .Bár nem a mi dolgunk , felnőttek , el tudják dönteni ,hogy mit szeretnének . - Teljesen igazad van ,de nem akarok mostohatesót .- nevetés hallatszott a vonal végéből is - Én sem akarok , főleg meg pont most nem ... Tudod mire értem . - Pár szót még beszéltünk utána elköszöntünk egymástól . Mivel édesanyám az előbb kiabált velem nem volt kedvem újra látni őt . De mégis ki akartam deríteni mi az igazság . Fel kellett ehhez keresnem Ben apját ,úgy hogy a fia nem tud róla . Mikor rákerestem a profiljára egy társkereső oldalon több képet is láttam róla , a neve alatt a telefonszáma volt megtalálható .

Most így belegondolva , a képeit nézegetve talán meg is érteném anyámat ,ha ezzel a pasival lenne . Amikor megláttam a fotókat  akaratlanul is elpirultam . Habozva nyomtam a hívás gombra . - Halo ! - Öhm ... - Martina ? - Igen , én vagyok az . - Miért hívtál ? - Beszélni szerettem volna veled . - Velem ? Nem vagy te egy kicsit fiatal hozzám  ? -nevetés hallatszott a férfitól .- Nem amiatt akartam .. - Nem kell titkolnod , csak mondd el ,hogy valójában tetszem neked . - De én .-végig sem hallgatta amit mondani akartam .- Most itt ülök a kávézóban , itt várlak ,ha neked úgy jó . De siess , nem pazarlom az időmet holmi tini szerelmi vallomásokra . A szám mosolyra húzódott . Amint letettem a telefont észrevettem magamon ,hogy izgulni kezdtem . Feleslegesen ,mert csak kérdőre akartam vonni , de most olyan mintha randizni mennék . Az viszont hülyeség , ugyanis a legjobb barátom apja , a szerelmem apja ... az anyám barátja . Egy tényleg igényes ruhában indultam el a kijárat felé . Bár nem azért megyek ,hogy ismerkedjem ,mégis jó benyomást akarok kelteni 

.Kiléptem a szobám ajtaján és megláttam ahogy anyám Matteo mellett ülve tévézik . A fiú keze a kanapé tetején volt , azzal átkarolva női szülőmet . Kezdett világossá válni ,hogy talán nem is Morgan a szerető ... A fejem megfájdult . Az nem lehet ,hogy pont egy fiatallal kezdene ki , a fiú meg egy idősebbel . Nem lehet . Rájuk sem nézve mentem ki az ajtón . A kávézó felé vettem az irányt ,közben az előbb történt dolgok jártak a fejemben . Feleslegesen beszélek majd Morgannal ,de azért mégis megkérdezhetném ,hogy mért hívta fel apámat . A sarkon befordulva láttam ahogy a férfi egy mellette jobbra elhelyezkedő pasival nevet . Ez a pillanat megmaradt bennem .

Amikor megpillantott elállt a kacagása és tágra nyílt szemekkel bámult végig rajtam . Féltem odamenni , ezért leszegett tekintettel sétáltam felé . Morgan felállt egy bólintással kihúzta a vele szemben lévő széket , amin én foglaltam helyet . Alaposabban megnézte a felsőmet . Elmosolyodott majd egy beszólással enyhítette a hangulatot . - Még hogy nem tetszem neked . Jól nézel ki . Óvatosan megharaptam az ajkamat ,az asztalra néztem, majd bátorságot vettem magamon ,hogy el tudjam kezdeni a témát . - Anya mostanság nagyon furcsa , és azt hittem ,hogy ennek köze van hozzád  . - Nyugodj le , már nem kavarok az anyáddal ! - De mégis , én azt hittem hogy . - Nem ! Nincs semmi köztünk .Világosan elmondta ,hogy nem akar többet találkozni velem , és újra akarja kezdeni az életét apáddal .- Aztán mégis mással van . - Ki mással ? - Hát azt hiszem az egyik osztálytársammal . A szemben ülő férfi kínosan , tapsolt és oldalra nézett . - Figyelj ! Anyád már felnőtt , ő dönti el ,hogy kivel van , és hidd el ,hogy jobb ha nem szólsz erről apádnak ,mert még te is bajba keveredsz . Ne is foglalkozz velük ! Éld a kis életed , és ha már itt tartunk ,te is azzal lehetsz akivel akarsz . -mélyen a szemembe nézett- legfeljebb ráfogod ,hogy az anyád miatt van , elvégre tőle láttad . Rossz volt arra gondolni ,hogy apa szerelmes ,és az én szemem láttára csalják meg , mégsem tehettem semmit ez ellen . Nem akarom ,hogy a családom szétszakadjon . Könnyekkel teli szemmel álltam fel indultam el . - Hey ! Megfogta a kezemet Morgan . Valami rosszat mondtam ? - Nem . dehogy . - Figyelj ,tudom ,hogy miattam történt ez az egész , én csak boldog akartam lenni , nem gondoltam bele a következményekbe . Ne haragudj rám ! - Én nem haragszom ... Morgan közelebb jött hozzám , Az ujjait végigcsúsztatta a nyakamon . Jóleső borzongás futott végig rajtam amitől a szemeimet lehunytam . Az ajkaimon éreztem Morgan édeskés ízű száját . Felhevült testtel fogtam meg Morgan arcát és húztam egyre közelebb magamhoz . A férfi a derekam köré fonta karját és egyre erősebben csókolt. A fogaim közé fogtam az alsó ajkát és gyengéden ráharaptam . Morgan beletúrt a hajamba majd elhagyta a számat és a nyakamat kezdte elárasztani enyhe puszikkal . Éreztem a bőre illatát . Visszatért a számhoz . Ennyi nem elégítette ki a vágyaimat iránta ,még többre vágytam belőle . Amikor abbahagytuk a csókot a fejünk még mindig közel volt egymáshoz . A szemébe néztem . Eszembe jutott az ehhez hasonló eseményem Jackkel . Elment a kedvem mindentől ahogy visszagondoltam ,hogy a legjobb barátnőm pasiját csókoltam ugyan így . Morgan hátrább lépett . - Mi a baj ? Nehezen tudtam válaszolni .Egy mosolyt erőltetett az arcára ,majd megpuszilta a szám sarkát . - Ennek nem kellett volna megtörténnie ... - Tudom ..-Hátrább lépett . - Miért hívtad fel azzal a dologgal apámat ? - Nincs rá különösebb magyarázatom . Meg amúgy is kislányoknak nincs mit magyaráznom . - Köszönöm! Emiatt megutált , pedig tudja ,hogy mindez nem igaz , Morgan nem mert rám nézni. Csak megráztam a fejem és elindultam az előző irányba . - Az viszont igaz ,hogy most tökre kívántál . -kiabálta utánam . Megálltam és idegesen összeszorítottam a fogaimat ,mert igaza volt ,és ezt mindenki tudtára adta . -Ha ezt a fiam is megtudja , ami az előbb történt . Nem hiszem ,hogy egyhamar szóba áll  veled . - Én meg nem hiszem ,hogy apám annyiban hagyná az ,hogy anyámmal voltál . - De te nem fogod elmondani . Azzal anyádnak teszel rosszat , Sőt az egész családodnak rosszat teszel ezzel . - Te meg a fiadnak . Szaladva értem haza . Erotikus hangokat hallottam . Apámat sírva találtam a konyhában . Azonnal összetettem a történteket . - Miért nem nyitsz rájuk ? - Nem érdekel , egyszerűen nem ... Hogy tudta ezt megtenni vele ? - Sajnálom ... - Nem kell . Megérdemlem . Soha nem voltam elég jó anyádnak . - De meg kellett volna beszélnie , nem megcsal . Ráadásul nem ez az első . - Miről tudsz még ?! Csak megráztam a fejem és megöleltem a síró apámat . A telefonja csörögni kezdett . Ránéztem és Morgan nevét írta ki . Megráztam a fejem , mutatva apámnak ,hogy ne vegye fel . - Felvette és kihangosította . - Hallo , Martin ! - Mit akarsz már megint ?! - Csak mesélni szerettem volna a mai napomról , elvégre elég jó barátok vagyunk ,.nem ? Már tudtam ,hogy mit akar mondani a férfi az apámnak . A bűntudat áthatott rajtam . - A lányodat valahogy csak neveld meg ! Találkozni akart velem , aztán még le is smárolt . Kikaptam apám kezéből a telefont és belekiabáltam . - Miért hazudsz ? Neked ez miért jó ? Miért akarod mindenképpen tönkretenni a családunkat ? Nem elég ,hogy az anyámmal voltál több mint fél évig ,de engem is be akarsz sározni , és egyáltalán nem így volt . Te csókoltál meg !! - Nah ! Tina ,nem szép dolog egy felnőttel kiabálni . Másrészt meg téged is simán megdughatnálak , mint a ribanc anyádat !! Add oda szépen apádnak a telefont ! - Morgan .. hagyd békén a lányomat ! A fiadat meg nem fogom a közelébe engedni . Nem fog egy ilyen idióta családdal foglalkozni ! A dühös és szomorú szülő letette a telefont ,majd kiment a kapun . Nem tudom mit gondolhatott . Mit érezhetett ,de nem akartam magára hagyni . Ahogy apám elment a ház nem lett csendes . Nem értem apám hogy tudta hallgatni ezeket  a hangokat . Nem tudtam hogyan fogadjam a lépcsőn lefelé jövő embereket . Viháncoltak , anyám mikor még nem látott egy csókot adott Teonak . Aztán megláttak . nem tudtam milyen kifejezésem lehetett ,de undorodni kezdtem tőlük .- Mióta vagy itthon ? - Hát jóval apa után érkeztem . - És apád ? - Amint megtudta ,hogy Morgannal is megcsaltad elment valahova . - Mi ? Miért mondtad el ?! - Szerinted már számított akkor amikor hallotta ahogy csináljátok??! Jah és hogy még jobban fájjon neked , egész jól tud csókolózni . - Miről beszélsz ? -Megvontam a vállam és nem néztem a nőre . - Biztos nem tudod hol van apád ? Megráztam a fejem . - Muszáj megtalálnom . Felvette a kabátját és rohanni akart . - Szerintem nem fogja érdekelni a magyarázkodásod . Nem figyelve szavaimra Lily már el is hagyta a házat . Matteo nem mert rám nézni , csak egy helyben állt . - Mesélj Matteo ! Milyen volt ? Megrázta a fejét és sóhajtott egyet . - Gondolom nem lehetett rossz , a hangokból ítélve . - Ne csináld már ! - Mit ? Hát te b@sztad meg az anyámat ! Idióta ! - Ne legyél ideges ... - Akkor mit csináljak ? Azt hittem a barátom vagy ! Egy barát nem tesz ilyet . -De ! Ilyet bárki tehet ,ha egyszerűen megnyugvásra vágyik! -Megnyugvásra ? Hogyan ? Hogy kikezdesz azzal a nővel akinek a férjét is ismered ? Nem számít ,hogy befogadtak ? Ráadásul önként és ingyen ! Szánalmas vagy .. El akartam menni amikor Matteo utánam kiáltott . - Miről beszéltél az előbb Lilynek ? Te is kikezdtél a volt barátjával ? Akkor miért én vagyok a bűnös ?! Vissza akartam szólni valami erőset ,de semmi nem jött ki a számon . Felmentem a szobámba és az előbb történteken kezdtem el gondolkodni . Apám tényleg azt mondta ,hogy nem enged Ben közelébe . Én meg egy idióta vagyok . Az apjával smároltam . Ráadásul Jackkel is . Mindent és mindenkit elvesztettem . Oliver sincs már , ahogy Ben sem . Morgan és Jack sem . De ami a legjobban fáj ,hogy elvesztettem a családomat... Kiabálást hallottam lentről . a szüleim hazaértek . Féltem lemenni , de nem hagyhattam ezt annyiban . Mikor leértem a lépcsőn egy elcsattant pofonra lettem figyelmes . A férfi aki felnevelt megütötte a bűnös anyámat . A szívem összeszorult ahogy a nő az égő arcfelülethez kapta a kezét . Könnyek szöktek ki mindőnk szeméből . Már csak Matteora vagyok kíváncsi . Hova tűnt ? Apám elindult a kamra irányába egy vastag és hosszú deszkával a kezében . Lily sírógörccsel küszködve kiáltott ,hogy ne tegye . A dolgok összeálltak . A kamrában Matteo volt . Pánikolni kezdtem ,nem volt merszem megközelíteni a bántalmazót . Óriási pukkanást hallottam és egy nyöszörgést . Reszketve futottam a kamra irányába . Ekkor vettem észre hogy be van kulcsolva . Dörömbölni kezdtem az ajtón . -Ne csináld ! Apa kérlek !! Hagyd abba ! - kiáltottam rekedt hangon . A könnyek elárasztották a felsőtestemet és az egész arcomat . Erősebben kezdem ütni az ajtót . Újabb csattanás hallatszott . Ekkor már egy erősebb hang rikkant fel . - Szenvedj csak ! - Kérlek engedj be !! Hagyd abba kérlek !! Mögöttem egy kéz fogta meg a vállam . Ijedten hátrapillantottam . Ekkor láttam meg Matteo megvert arcát , ahogy a kamra kulcsát nyújtja felém . Ha ő itt van velem akkor ki lehet bent ? Csak még jobban rám tört a riadalom . Reszketve nyitottam ki az ajtót és azonnal beléptem a helyiségbe . Féltem ,de muszáj volt ennek véget vetnem . Mikor megláttam a saját vérében guggoló Morgant teljesen ledermedtem . Nem gondolkodtam a következményeken . A bántalmazott férfi mellé ültem és szorosan átöleltem . Remélni tudtam csak hogy az elvetemült alak nem fogja a saját lányát is bántani . - Tűnj innen ! -rántotta meg a karomat a családfő .- Nem fogok innen elmozdulni ! Hagyd abba ezt az egészet ! Morganre néztem akinek az arca a a fal felé volt fordítva . Megfogtam a kezét és bátorításképp megszorítottam . -Nem hagylak magadra ! - Menj innen ki ! Neked ehhez semmi közöd ! Tűnj el ! Ez a senkiházi tönkretette az életemet ! Az apámnak nem nevezhető személy arcon köpte Morgant . Még jobban sírni kezdtem ahogy a szenvedő tag tűrte a megaláztatást . Felálltam és próbáltam kivenni a Martin kezei közül a deszkát . Kevesebb sikerrel . Mikor megéreztem a padlót a fejem alatt átfutott az agyamon ,hogy menjek innen ki . A könyököm fájt . Mert mikor Martin ellökött arra estem rá . - Fáj mi ? A hang irányába fordultam és megláttam ,hogy a szülőm Morgan haját húzza akinek a szájából vér folyik . Csak őt tudtam nézni . Teljesen magamon kívül voltam . Nem tudtam megmozdulni . Segíteni akartam de ebben a pillanatban lehetetlennek tűnt . Éreztem ,hogy valaki a karjaiban tart . Kezdtem elgyengülni . Nem értettem mi történik velem . Végig önmagam voltam ,de valahogy mégsem . Ezt a pár pillanatot nagyon nehéz volt megmagyaráznom . Éles fény sokaságai villantak fel . Nem tudtam hol vagyok . Egy pontot láttam csak magam előtt . Hangokat hallottam . Egy férfi beszélt . - ,,Pár óra és jobban lesz . Kisebb agyrázkódást kapott és eszméletét vesztette. Ma még muszáj lesz bent tartanunk . Ha nem észlelünk maradandó károsodást Holnap már haza is engedhetjük . Ne aggódjon fiatalember , ennél súlyosabb dolgok is történhettek volna ". Nem rólam van szó , nem rólam beszélnek . Ez nem lehet . Enyhe érintést éreztem a tenyeremen . - Minden rendben lesz . -,,Tudod .. sajnálom amit tettem . Lehet hogy most ezt nem is hallod , de így könnyebb bocsánatot kérnem . Sajnálom ."  Egy száj ért a kezeim felületéhez . Nem tudtam gondolkodni . Azt sem éreztem ,hogy a szemem nyitva , vagy csukva van-e . Folyton Morgan véres arcát láttam magam előtt . 
     Nem tudtom mennyi idő telhetett el ,de éreztem ,hogy egyre könnyebb vagyok . A szemem már nyitva volt . Felnéztem és egy teljesen fehér plafont láttam meg. Bíztam benne ,hogy minden jó lesz . Az ajtó kinyitódott . Mintha ezerszer nehezebb lenne a fejem ,úgy mozdítottam meg a zaj irányába . Mosolyra húzta a száját a férfi . Újra eszembe jutottak az emlékeim . - Szia megmentőm ! - Lehunytam a  szemem a fáradtság miatt ,de mégis elmosolyodtam . Az ágyam melletti székre ült le Morgan . - Tudod , soha nem hittem volna ,hogy ez fog történni . Nem gondoltam volna ezt apádról . - Ő már nem az apám.-mondtam lassan és elég halkan . - Gondoltam ,hogy így leszel ezzel ,de azt tette amit tennie kell . Reszketés futott át rajtam mikor visszagondoltam a történtekre . - Te hogy vagy ? - Egyre jobban . Bár ennek az egésznek még nincs ennyivel vége . - Ne haragudj ,hogy ezt kérdezem . De mi történt ? - Amikor elájultál szinte azonnal mentők és rendőrök jelentek meg a házunknál . Matteo kihívta a rendőröket . Anyukád nem merte . Szóval már 2. napja vagy itt a kórházban ,ahogy engem tegnap engedtek haza ,de nem hagyhatom ,hogy itt maradj egyedül ,amikor a saját testi épségedet veszélyeztetted miattam . Elfordítottam a fejem és suttogtam : - Nem miattad tettem . A személy úgy tett ,mintha nem hallotta volna : - Martin előzetesben van . Attól félek haza fogják engedni . Távolságtartásit kért anyukád neked is , ahogy én egyértelműen kaptam és ő is . Kizárólag a tárgyalásokon fogtok találkozni . Ahogy hallgattam egyszerre megnyugvást és borzalmat éreztem . -De mivel a ház apukád nevén van , ezért nem igazán lakhatnátok ott . Legalábbis veszélyes lenne . Felajánlottam ,hogy lakjatok nálam ,de anyukád nem akar . Fél . Pszichológushoz jár , neki idő kell mire ezt feldolgozza . De te egyértelműen jöhetsz nálunk . Persze ,ha szeretnél . Nem akarlak arra kötelezni ,hogy most azonnal változtatsd meg az életed  és költözz össze velem és Benjaminnnal . - Ben hogy van ? Tud a dolgokról ? - Ha arra gondolsz ami a kávézóan volt . Nem , nem tud róla és szerintem ez jobb is így . Nem akarom ,hogy megharagudjon rád . Meg amúgy is hálásnak kell lennem . -Én viszont nem tudok úgy tenni ,mintha semmi nem történt volna . - Ezt hogy érted ? - Mint félre ne értsd . Szeretem Bent ,de nem akarok neki hazudni . - Ezt neked kell vele megbeszélned . De ha rám fog haragudni .. jobb ha nem mondasz neki semmit . - Kopogást hallottunk . Benjamin nyitott be . Amikor megláttam hirtelen minden gondom elszállt és boldogság árasztott el . Morgan felállt és megérintette a karom biztatóan . Kiment és a helyére Ben került . - Jobban vagy ? - Sokkal jobban vagyok.-Sajnálom ,hogy nem tudtam megelőzni ezt az esetet  . -Nem a te hibád . Beszéljünk másról ! Te hogy vagy ? - Hát amikor megtudtam ,hogy mi történt nem mertelek meglátogatni ,mert féltem ,hogy nem bírom majd ki . Nem is jöttem . Oliwer mesélt róla ,hogy ő járt nálad , de teljesen magadon kívül voltál . Ha ő bejött azonnal ,hogy ez történt veled . Én meg főleg nem akartalak magadra hagyni barátodként . De most ,hogy látlak sokkal jobban vagyok . Nem válaszoltam és nem reagáltam semmire . Nem tudtam elfelejteni az apukája szavait . Átfutott az agyamon ,hogy mi történne hogyha elmondanám a csókunkat . Mi van ha ő is begurulna ,mint apám ? Reszketni és izzadni kezdtem mikor visszagondoltam az eddigi legrosszabb napomra . Nem kellett volna ebbe beleavatkoznom . Nem kellett volna hagynom ,hogy kettesben maradjanak . Minden az én hibám . - Figyelsz te rám ?! Ne csináld! Megijesztesz ! Hívjam az orvost ? - Mikor mehetek ki innen ? - Egy óra múlva .- szólalt meg mögöttünk az orvos . -Ha gondolja ,készülődhet . - Másrészt , kisasszony . Megérkeztek az eredmények . Szeretném ,hogy hetente egyszer eljönni egy terápiára ahol kiderül ,hogy menyire érintette a mentalitását ez a történés . Bólogattam ,de tudtam ,hogy úgy sem fogok megjelenni . Semmi bajom nincs ,és meg vagyok mások segítsége nélkül is . 
     Kézen fogva mentem Bennel Morgan autója felé . Mikor megláttam a férfit szégyenérzetem lett. 

Látszott az arcán a megtörtség . Szerintem még nem heverte ki az esetet . Nem értem amikor bántották miért nem állt ki magáért. - Minden rendben ? -kérdezte aggódva Ben . Ahogy az arcára néztem megpillantottam rajta az apja vonásait . Még kevesebb kedvem lett folytatni ezt a  kapcsolatot . Tényleg szerettem ,de a bűntudat nem hagyott nekem boldogságot .Elindultunk a házuk felé . Ismertem az utat és a lakást is . 
Mikor beértünk azonnal elkapott a nosztalgia . Mennyi mindent megéltem már Bennel és most egy párként vészeljük át ezt a folyamatot . - Menj , zuhanyozz le ! Felmentünk Ben szobájába aki adott egy pizsamát . Miközben öntöttem magamra a langyos vizet beszélgetést hallottam . Nem törődtem vele . A zuhanytól teljesen ellazultam . Jó érzés volt lemosni magamról a pár nappal ezelőtt rám került szennyt- azzal együtt valamennyire a történéseket is . - Mutasd meg neki a szobáját .-De még bele sem egyezett ,hogy itt fog lakni . - Muszáj lesz itt laknia ,fiam . Tudom ,hogy furcsa lesz ,hogy a barátnőddel kell majd együtt élned ,de nem hagyhatjuk az utcán .- Akkor az anyja most hol van ? - Szerinted ? Hát Matteonál . - Teljesen ledöbbentem ,hogy Matteo vissza mert menni a házába ,de főleg azon ,hogy Ben nem akarja ,hogy náluk lakjak . Bár én sem szerettem volna itt lenni ,de azt hittem Ben majd örülni fog ennek . Kész lettem és sokkal könnyebbnek éreztem magam . Elég szűk volt a ruha ,de nem volt nálam saját ruhám. 

 Féltem a reakcióktól a konyhában ahol a két ember beszélgetett . Rájuk néztem . Legalábbis egy pillanatra Morganra . A szemével teljesen felfalt , ami kicsit zavart ,de nem akartam a fia előtt rászólni . Teljesen zavarba hozott ahogy szűk szemekkel belekortyolt a kávéjába . - Menjetek az új szobába , én addig edzek ! Ben megfogta a kezem . Félúton megállt a szemebe nézett majd megpuszilta az arcomat . Kinyitotta az ajtót majd betessékelt . Bemutatom az új szobádat . 

-Persze ez csak a jelenlegi állapota . Azt változtatunk meg rajta amit szeretnél . Minél otthonosabb legyen  . Igazából tetszett . Nagyon tetszett . nem túl csicsás , és praktikus is ,de mégsem akartam itt lenni . Nem akartam itt tölteni az éjszakát , sőt , az elkövetkezendő napokat sem . Tudom ,hogy Martin nem akart engem bántani . Egyszerűen ideges volt . Azt akarom ,hogy miden a régi legyen . - Hogy tetszik ? - Nagyon tetszik . Álomszoba ! Köszönöm! -színleltem az örömöt . Hálás voltam nekik ,de őszintén nem akartam ,hogy itt legyen a szobám . Odaléptem Benhez és szorosan átöleltem . Visszaölelt és belenézett a szemebe . Egy gyors csók után az ágyban találtuk magunkat . Minden alkalommal mikor rám nézett elmosolyodott és adott egy mély csókot . - Várj meg itt , amíg lezuhanyzok! Kacsintott és bezárta maga mögött az ajtót . Egyedül voltam . Újabb reszketés futott át rajtam . Nem akartam itt lenni . Már ismertem a járást , szóval tudtam ,hol van az edzőterem . Meg akartam beszélni ezt Morgannal ,hogy hagyjon engem elmenni . Tudok magamról gondoskodni és nem lenne bajom otthon sem . Nem kopogtam az ajtón , Csak simán benyitottam abba a terembe ahol elvileg Morgan is volt . Nem látott meg , aminek nem igazán örültem , mert csak izgulni kezdtem . 

Nagyon nyeltem és közelebb léptem hozzá . A férfi észrevett majd rám mosolygott . - Miben segíthetek ? Abban hagyta a az edzést majd beletúrt a hajába . - Nem akarok itt lenni . Sóhajtott majd közelebb lépett hozzám- Figyelj , tudom ,hogy fura ,de meg kell szoknod . Nem hagyhatunk a pszichopata apáddal . - De nem lenne semmi bajom . -Nem kockáztathatunk . Nem bírnám ki ,ha szenvedned kéne . Nem hagyhatom . A pasas megérintette az arcomat . Elkezdett égni az a felület ahol hozzámért . Próbáltam a földet nézni ,de Morgan megfogta az állam és szembefordított önmagával . Nem hagyhattam neki ,hogy újra olyan történjen amit mindketten megbánnánk . - Morgan ..én .... Hebegve-habogva kerestem a megfelelő szavakat miközben egyre közelebb került az arca az enyémhez . Hirtelen azon kaptam magam ,hogy a nyakamat csókolja . 

A borzongás átjárt , pedig tudtam ,hogy helytelen amit csinálunk . Nem volt annyi erőm ,hogy leállítsam őt . -Én ezt nem akarom -léptem tőle távolabb . Haragos tekintettel vizslatott én pedig egyre szomorúbb lettem . Levegőt vett és folytatta a mondandóját : - Ettől függetlenül nem lakhatsz máshol . Felült az asztalra és a reakciómat figyelte . -Nem akarok egy olyan házban lenni ahol a barátom apja bármikor lesmárolhat . -néztem őt frusztráltan . - Mert hagyod ,hogy megtegyem . Ha nem akarnád akkor nem engednél még közel sem magadhoz .... Tudtam ,hogy igaza van ,de nem akartam kimutatni . - Mitől félsz ? Csak mondd ki és ha úgy van még este is betakarlak és kaphatsz jóéjt puszit is. -Nevetséges vagy ! -Te pedig szánalmas .... - Miért is ?! - Mert már rég megcsaltad a barátodat , ráadásul a saját apjával . - Kényszerítettél rá ! - Nem kényszerítettelek semmire ! Te is akartad ! Bosszúsan megfordultam és mentem fel a szobámba . Szerencsére Ben még nem volt bent . Mikor beért széles mosollyal köszöntött és egy tál pizzával . Ennél jobbat nem is kívánhattam volna jelenleg . Leült mellém és elkezdtünk jelentéktelen dolgokról beszélni . Az utolsó szelet pizzát hagytuk a dobozban . Egymásra néztünk és tudtuk ,hogy ez egy döntő pillanat . Neki hamarabb sikerült érte nyúlni . Beleharapott az utolsó szeletbe is, én pedig duzzogva tettem keresztbe a kezem . A srác belenyúlt a pizzába és a szószt az orromra kente . Meglepődve és idegességet színlelve mondtam neki : - Nyald le vagy meghalsz ! -nevetett  majd egyre közelebb húzott magához a srác  . Óvatosan közelített az orromhoz . Nem engedtem neki ,hogy hozzámérjen a nyelve . Megfogtam és a felsőjébe dörzsöltem az orrom . - Tiszta olyan lettem ! Most ki kell engesztelned ! - Mivel ? -huncutul mosolyogtam rá . - Majd kiderül menet közben .... A srácot magam felett találtam . Leszorított az ágyamra és egy gyors csókot lehelt a számra . Egyre több csókot adott egymás után és egyre kevesebb lett a távolság köztünk . - Benjamin!!! -kiáltott az ajtó mögül Morgan . Ideges voltam ,de tudtam miért tette . -Holnap korán kell kelnetek . Menj a szobádba ! Ben idegesen állt fel . Fujtatott és kijelentette ,hogy majd máskor folytassuk . Megcsókolt és magamra hagyott . Hallottam ahogy veszekednek ,hogy miért kellett minket megzavarni . Nem tudtam hirtelen mit tegyek ahogy hallgattam a veszekedést . Már épp készültem aludni mikor valaki benyitott . Bíztam benne ,hogy Ben az ,de nagy idegességemben Morgan volt . - Ezt már zaklatásnak hívják ! Hogy annyit mondok ,hogy jó éjt és odamegyek megpuszilni ? - Ha én ezt nem akarom akkor igen . Morgan odajött és lefogta a kezeimet .-Engedj el vagy sikítok ! -Nem sikítasz mert mindent elmondok a fiamnak ! Nem akartam ,hogy Bennel mindennek vége legyen ezért csak tűrtem . 

Morgan rámnehézkedett . Alig kaptam levegőt , Le akartam magamról lökni ,de nem sikerült . A fejemet a kezei közé fogta és szájon csókolt . Óvatos volt és ez tetszett ,de jelenleg tényleg nem akartam ezt . -Engedj el ! -határozottan lelöktem magamról és felálltam . Kimentem és Ben szobájába vetem az irányt , a férfit ott hagyva a szobámban . Benyitottam és könnyes szemmel feküdtem be Ben mellé . A srác felébredt és azonnal azt kérdezte ,hogy mi a baj . -Semmi ,csak rosszat álmodtam . Aludhatok ma nálad ? - Persze , csak apa meg ne tudja . - Nem fog érte szólni ,de ha szól is , nem érdekel . Rád van szükségem . Megcsókoltam erőteljesen , megöleltem és így aludtunk el .