Privát versek

Saját, privát verseket fogok ide megjeleníteni . Egyikhez sem teszek magyarázatot, mivel nem vagyok köteles az érzéseimet megmagyarázni . És ezzel kapcsolatban lehetőleg ne keressetek meg ! :) Tartsátok ezt tiszteletben, köszönöm !! :) 

Cím nélküli...

Elfáradtam a hosszú útba
Min minden ember goromba
Minden felnőtt, de főleg gyermek
Rossz szavakkal hívja magára a figyelmet
Trágár kifejezés hallatszik szájukból 
Mellyel bántanak téged, s felkeltenek homályodból
Látod már, ím a rosszat , s jót már nem láthatsz
Mert ebből a gödörből könnyen ki nem mászhatsz 


Elfáradtam abba, hogy hiába küzdök könnyebb nem lesz
Mikor a szemem búval teli könnycseppeket ereszt
Mikor látom az öreget megtörve kérni
Mikor látom az éhezőt az utcán sírni
Az árvát szülő nélkül
A gazdagot pedig szeretet nélkül
Ezek vagyunk mi kiket végül
elvisz majd a halál, s kimondjuk :,,Én nem éltem"
Mert azokkal törődtem kik csak lehúztak
Kik nem ismertek, és átkoztak
Azokkal akik elhitették, hogy csúnya vagyok 
Azokkal kik miatt nem láttam a napot 

Szégyelltem, hogy közéjük tartozom....
Hogy nevetek a piciny gondjaikon
,,Legszebb öröm a káröröm"
Főleg,ha azt nevetem kik engem is 
Legyen az a gond bármilyen kicsiny is 

Letört a körme
Elhagyta a barátnője
Megcsalta a barátja az első hét után
Nem kapta meg az I phone-t
Fő tantárgyakból instant bukás
Bebaszik minden hétvégén
Ezért áll általában az utcák legszélén 

Utálom, hogy közöttük kell élnem
Hogy azt hiszik kevesebbet ér a létem
Hogy nem érek annyit,mint ők
Mert nem kapom meg a 70-ezres cipőt
És mert nem volt kapcsolatom 12 évesen
Meg mert érdekel a jövőm engem, édesem ....

Csak nézz picit magadba 
Minden nap be vagy baszva
Cigi lóg a szádba
Benne vagy a baszásba ...
Mindezzel nem is lenne gond 
Ha nem 14 a korod .....

                                                                                          2020. 01.19.

szabadvers +-+

Tavaszi levegő hűsítően száll
Érzem már, azt mit rég vártam
Szabadság uralkodik a kopott házban
Pillangó repked, a fák is rügyeznek már
Egy dolog hiányzik mégis
Az pedig te vagy -Ohh, boldogság 
Miért hagysz el folyton, mogorván?
Hagyod, hogy kedvem ne legyen velem
Hagyod, hogy életem kárba vesszen
Kérem tőled, Istenem, adj nekem pár heted
Add meg akkor, hogy legyen élet bennem .
Halálvágyam elfog minden létezőt 
Elfogja azt is , hogy érezzem őt
Érezzem a szeretetet, a vágyat
A mosolyt és a szomorút
Nem érzek már semmit ..
Mert belül már meghaltam
A lelkem is ott fekszik holtan...


03. 02

Miért hittem akkor neked ? 

Miért nyerted el kegyeimet ? 
Mondd meg végre ! Ne titkold, a szót ...
Mikor voltál vele, mikor azt mondtad velem is jó?
Mikor elhitetted velem, hogy nincs senki más
Akkor mégis miért mondja azt  egy egész rakás :
Hogy te már mást szeretsz
felejtselek el tégedet . 
Hogy más karjaiban keresed a megnyugvást
Aztán ő mégis eldobott téged pár nap után
Nemrég írtál ... Remegett a kezem
De immár nem lesz neked kegyelem !
Eltaposlak ahol van a sárga perem
Ahogy azt annó te tetted  velem
Ahogy átvertél engem
Ahogy cselekedtél ellenem
DE NEM !
Nem is érdekelsz...Nem félek már
Úgysem kellesz nekem immár...



Sohasem késő

Nem késő segítséget kérni
Nem keső verseket írni
Nincs késő kiadni magadból a dühödet
Meg találni azt, mi csökkenti nyűgödet
Vátsd meg a világot! 
vagy szagolj virágot! 
Köszönd mg az  istennek
Hogy egyáltalán lélegezhetsz! 
Köszönd meg azt is kérlek
Hogy volt valaki régen
Akivel együtt nevettél 
Akivel együtt szerettél
Nem baj ha már nincs
De azis nagy kincs
Ha egyszer valamikor volt
Ezt már te is tudod
Köszönd meg a tavat, a holdat
Köszönd meg a csillagokat
A napot, a szellőt
A esőt s esernyőt
Nem késő még élni 
Hagy magad elengedni
Szárnyalni a szabadság között
Lépkedni a mámor között
Feküdni a felhők fölött
Érezni a hűsítő szellőt







Akkor is téged....

Bármennyire is hitegettél
Bármennyire nem szerettél
Megaláztál, kinevettél
letagadtál, ellöktél 
még akkor is , de akkor is
téged kereslek itt is-ott is
Mindenkiben, s mindenben
fákban, levelekben
árnyékban, s fényben
Jöhet bárki, lehet ezer
Nekem akkor is kellesz
Tudom, hogy szerettél
mikor csókoltál s öleltél
Mikor együtt nevettünk
mikor még mindketten szerettünk
Felejteni akarok, de nem megy
elengedni szinte lehetetlen
a sok közös emlék
az átbeszélgetett esték
a találkozás, s búcsúölelés
Az állásod, a táncod
az illatod a hangod
minden megragadt bennem
soha el nem felejtem
Reggelente úgy kelek
este is úgy fekszem
hogy te ott jársz a fejemben
minden emlék a szívemben
Már rég elengedtél
már akkor is mást szerettél
mikor még engem érintettél
tudom, hogy hibáztam...
de mindent megbántam. 
Ha az időt pörgethetném vissza
elmennék arra a napra
Mikor először láttalak
Mikor te is elöször láttál
S máris azzal indítottál:
hogy tetszem neked
de ezt már rég elfeledted
a fájdalom belülről mar szét
a szerelem bennem ég még
s bennem is fog még akkor is
ha mást csókolok, mást ölelek
azt is a feledésed miatt teszem meg
úgy fáj..hiányzol
remélem ezzel nem hibázol, 
hogy elengedsz, se elfelejtesz
de bármi van csak szólj, futok hozzád azonnal
Hogy veled mindent helyrehozzak 
mindenki mást elengedek, mert
bárki csókolhat, bárki ölelhet
akkor is csak téged szeretlek
                                                                                                       2020.07.25...(ma:08.22,) 





Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el